25.04.2009


24.04.2009
10.09.2008

Erstes Biographielexikon der Ungarndeutschen


A baranyai németek demográfiája

Demographie der Ungarndeutschen im Komitat Branau*
A baranyai németek demográfiája

Demographische Angaben über den Anteil der Deutschen ab 1890 im Kreis:
– Bonyhád 85 %
– Pécsvárad 71 %
– Hegyhát 51 %
– Simontornya 50 %
– Mohács weniger als 50 %
– Baranyavár weniger als 50 %
– Stadt Pécs/Fünfkirchen 10-15 %1
– Komitat Baranya/Branau 30-31 %
Die Zahlenverhältnisse blieben unverändert bis Ende des Zweiten Weltkrieges.
Bedeutung der Branau innerhalb der Ungarndeutschen:
– Vor dem Ersten Weltkrieg 10-11 %
Nach dem Ersten Weltkrieg 50 %
Nach dem Zweiten Weltkrieg 35-40 %
– 1941 lebten in der Branau 60000 Deutsche.1
– Infolge Vertreibung waren es Ende 1947 etwa 45000 weniger.
– Bei der Volkszählung von 1949 bekannten sich nur 300 zur deutschen Minderheit!
– Danach nahm ihr Zahl wieder zu.
Abnahme der Deutschen aus demographischen Gründen:
1. Etwas 30 % der Ehepaare erzogen ihre Kinder ungarisch.
2. Die Hälfte der deutschen Frauen heiratete einen Nicht-Deutschen. Die Kinder aus diesen Ehen lernten nicht mehr deutsch.
Abnahme der Geburten und Überalterung der Ungarndeutschen: So betrug 1920 die Zahl der Ungarndeutschen im Kindesalter 20 %, 2000 nur noch 5 %. 1920 lag der Anteil der Über-60-jährigen bei 12 %, 2001 dagegen bei 50 %, während in der Gesamtbevölkerung ihre Zahl an die 20 % betrug.

Demográfiai adatok a németek arányszámáról 1890-tõl a
– Bonyhádi járásban 85 %
– Pécsváradi járásban 71 %
– Hegyháti járásban 51 %
– Simontornyai járásban 50 %
– Mohácsi járásban 50 %-nál kevesebb
– Baranyavári járásban 50 %-nál kevesebb
– Pécs városában 10-15 %2
– egész Baranya megyében 30-31 %
Ez az arány Trianon után sem változott a második világháború végéig.
A baranyai németek jelentõsége a német nemzetiségen belül:
– Az I. világháború elött 10-11 %
– A II. világháború-ig  50 %
– A II. világháború után 35-40 %
– 1941-ben Baranyában 60000 német élt.2
– Számuk a kényszerkitelepítések miatt 1947 végéig 45000-rel csökkent.
– Az 1949-es népszámlálásnál csak 300 vallották magukat németnek!
– Utána a számuk megint növekedett.
A németek számának csökkenése demográfiai okokból:
1.
A házaspárok 30 % magyarul nevelte gyerekeit.
2. A német nõk fele nem német férfihoz ment feleségül. E házasságok gyermekei már nem tanultak németül.
A születések számának csökkenése és elöregedés a német nemzetiségnél: 1920-ban 26 %, 2000-ben már csak 5 % volt a gyerekkorúak aránya, 1920-ban a 60 éven felüliek aránya 12 % volt, 2001-ben már 50 %, miközben az össznépességen belül az öregkorúak aránya 20 % körül van.

1) Diese Zahl scheint zu niedrig zu sein, da 1941 in der Schwäbischen Türkei (Branau, Tolnau und Schomodei) zusammen 182600 Deutsche lebten. (s. Wer sind die Ungarndeutschen?)

2)  Ez a szám túl alacsony, mivel Baranya, Tolna és Somogy megyében együtt 1941-ben 182600 német élt. (L. Wer sind die Ungarndeutschen?)

*Nach dem Artikel "Nem a nyelvében él a nemzetiség" aus Dunántuli Napló, 03. März 2003 als html-Tabelle zusammengestellt von A. Tressel.

 További részletek a baranyai kisebbségekrõl